Cardiosmile

Címke: EFSA

Tiltólistás a vörös rizs koleszterincsökkentésre: a növényi szteroloké a jövő

Posted on by janos

Az elmúlt 25-30 évben robbanásszerűen lettek népszerűek a különböző fermentált vörös rizs készítmények (red yeast rice), mint természetes koleszterincsökkentők, ezek azonban ma már ismert mellékhatásokkal bírnak A vörös rizs alapú koleszterin-csökkentők használata ezért egyre korlátozottabb, míg a növényi szterolok egyre népszerűbbé válnak. Fókuszban a természetes koleszterin normalizáló anyagok.

Vörös Rizs és Koleszterincsökkentés: Egy Veszélyes Kombináció?

Az 1990-es évektől kezdve a vörös rizs készítmények (red yeast rice) népszerűvé váltak, mint természetes koleszterincsökkentők. Azonban az idő múlásával kiderült, hogy komoly mellékhatásokkal járhatnak, amelyeket az EU jogszabályai is korlátoznak. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2022-ben tovább szigorította a vörös rizs alapú készítmények maximális napi dózisát 3 mg-ra, ami gyakorlatilag hatástalanná teszi őket koleszterincsökkentés szempontjából.

Mi is a vörös rizs?

A vörös rizs egy fermentációs eljárással készül, ahol a főtt rizst Monascus Purpureus élesztőgombával oltják be. Az így keletkezett fermentált rizst évszázadok óta használják Kelet-Ázsiában ízesítésre, tartósításra és színezésre. Az 1970-es években Akira Endo japán kutató felfedezte, hogy a fermentáláshoz használt élesztőgombában megtalálható anyagok gátolják a koleszterinszintézis egyik kulcsenzimét, a HMG-CoA-t (3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim-A reduktáz). Az egyik ilyen anyag a Monakolin-K, ez azonos a ma is használatos lovasztatinnal, a hiperkoleszterinémiára javasolt gyógyszerek alapjával. A szintetikus gyógyszerek gyártása 1979-ben kezdődött a hatóanyagból, ezzel párhuzamosan viszont étrendkiegészítők összetevőjévé is vált

EFSA tiltólistán a vörös rizs alapú koleszterincsökkentő étrend-kiegészítők

A gyógyszerészek már ekkor nehezményezték, hogy a Monakolin-K étrendkiegészítő formájában bárki számára korlátlanul hozzáférhető, míg a lovasztatin gyógyszer hatóanyag. 2011-ben az EFSA (European Food Safety Authority) ezért úgy döntött, hogy a vörös rizs tartalmú étrendkiegészítők esetén maximálisan 10 mg/nap dózisban engedélyezi csak a forgalmazást. Ekkor még figyelmen kívül hagyták a fogyasztói kockázatokra vonatkozó adatokat, pedig már akkor is számos kutatás bizonyította, hogy a fermentált vörös rizs mellékhatásai hasonlóak a lovasztatinéhoz: ugyanúgy okozhat gyógyszeres interakciókat, és gyakori a citrinin jelenléte is a termékekben, ami hosszú távon nefro- és hepatotoxikus (vese- és májkárosodást okozhat).
A firss kutatási eredmények hatására azonban az EFSA 2022-ben felülvizsgálta korábbi döntését, és a napi beviteli értéket 3 mg/nap mennyiségben maximalizálta a mellékhatások elkerülésére, (gasztrointesztinális panaszok, puffadás, gyomorfájdalom, illetve rhabdomyolysis, azaz a vázizomzat károsodásával, szétesésével, pusztulásával járó megbetegedés) vagy leginkább izomfájdalom is, hasonlóan a vényköteles gyógyszerekhez. Ennek eredményeként a fermentált vörös rizst nem lehet koleszterinszint csökkentő termékként forgalmazni, a megengedett adagolásban viszont étrend-kiegészítőként nem tekinthető hatásosnak a koleszterin csökkentésére. A piacon lévő termékek így elvesztették létjogosultságukat.

Mit tehet az, aki mégis természetes módszerekkel, biztonságosan szeretné csökkenteni a koleszterinszintjét, vagy aki a gyógyszeres kezelést szeretné kiegészíteni?

Természetes koleszterincsökkenés: a jövő a növényi szteroloké

A táplálkozási- és életmód váltás mellett a koleszterin egyensúly megteremtésére jelenleg az egyetlen hatásos étrend-kiegészítő hatóanyag a növényi szterin (magába foglalja a fitoszterolokat és fitosztanolokat is). Az EFSA megállapítása szerint a napi hatásos adagja 1,5-3 gramm (növény szterol/sztanol), illetve a National Lipid Association és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is napi 2-3 g növényi szterin elfogyasztását javasolja ahhoz, hogy a koleszterinszint mérhetően és hatékonyan csökkenjen.
A növényi szterinek megtalálhatók zöldségekben, gyümölcsökben és növényi olajokban is, viszont a terápiás hatás elérése érdekében körülbelül 150 db almát, 425 db paradicsomot, vagy 210 db sárgarépát kellene naponta elfogyasztani. Ez nem túl életszerű javaslat, így a magas koleszterinszint elleni küzdelemben érdemes megfontolni az ismert mellékhatások nélküli fitoszterolok használatát is.

Szterolok: a növények „koleszterinje”

A szterinek molekulaszerkezete hasonló a koleszterinéhez, és hasonló szerepet töltenek be a növényekben, mint a koleszterin a szervezetünkben. A növényi szterinek – ‘versengenek’ a bélben a koleszterinnel – helyettük kapcsolódnak a szállító szerepet játszó micellákhoz, így blokkolják a túl sok koleszterin véráramba jutását. A fel nem szívódott rész a széklettel természetes módon kiürül a szervezetből. Már vannak olyan élelmiszerek a piacon, amelyek növényi szterinnel dúsítottak, de ezekkel pótlólagos zsírt és kalóriát is beviszünk a szervezetünkbe, azaz használatuk előnyei nem egyértelműek.

Tíz év kutatás eredménye: mikroszterolok akár sztatin mellett és már gyermekeknek is

A napi 2-3 fitoszterol tabletta bevitele helyett létezik már megoldás: a nanodiszpergált szterolokat tartalmazó, szabadalmaztatott, színtelen, szagtalan, íztelen, vegán, GMO-mentes folyadék (mikroszterolok), a Cardiossmile amelyből elegendő egyetlen tasaknyit elfogyasztani naponta. A chilei Nutrartis 10 éves kutatómunkával dolgozta ki mikroszterol komponensét, napi 2 gr mennyiségben alkalmazva megfelelő életmód és étrend mellett hozzájárulhat az egészséges koleszterinszint fenntartásához enyhén emelkedett koleszterinszint esetén, ráadásul a vörös rizzsel ellentétben nincsenek mellékhatásai, és önállóan vagy sztatin terápiával együtt is alkalmazható.

Az egyre gyakoribb gyermekkori elhízás miatt a gyerekeknél is meglepően nagy arányban alakul ki magas koleszterinszint. A folyékony mikroszterolok viszont 6 éves kortól számukra is ajánlottak.

Fontos azonban a megfelelő adagolás. Az EFSA által meghatározott minimálisan javasolt adagnak a piacon lévő termékek jelentős része nem felel meg, ugyanakkor túlzásokba sem szabad esni: napi 3 grammnál többet ne fogyasszunk belőle

 

Források: